Az előző alkalommal leírtam nyári biciklis élményemet. Ígéretemhez híven, ennek egyik részletével folytatom.

Körülbelül 120km tekerés után elérkeztem egy holtponthoz, ekkor megkérdeztem magamtól, "Tamás, normális vagy, hogy ilyen hülyeségre adtad a fejed???" Nagyjából kifogytam minden ehető dologból, ám ekkor érkezett a felmentő sereg egy kisebb város táblájánál.

Mindig furcsállottam, amikor emberek a főút mellett futottak (egyik reggel ezt a fényképet készítettem a reggeli csúcsforgalomban):

vagy olyan fáról szedték a gyümölcsöt, aminek levelei egész nap benzingőzben áznak. Gondoltam, ezzel nem csak a gyümölcs értékes ásványi anyagait veszik magukhoz, hanem egy egész év benzingőzének mérgező anyagait is (nem beszélve arról, hogy az ország legtöbb helyén, sok kukorica-, búzatáblát is fő- és mellékutak szelnek át).

Akkor miért teszik ezt a emberek?

Abban a pillanatban rájöttem, amikor én is csillapítani kezdtem éhségemet és nekiálltam a meggyet enni. 
Úgy éreztem, hogy szükségem van gyümölcsre, s mivel egyetlen egy nyitva tartó bolt sincs közelemben, ezért csak ezt a lehetőséget használhatom ki. 
Ahogy ettem, bevallom, nem csúsztak le olyan könnyen a gyümölcs lédús gombócai, mert tudtam, ezek a fák a főút mellett állnak.

Ekkor értettem meg, hogy vannak olyan emberek, akik anyagi vagy más okok miatt  csak így juthatnak hozzá olyan dolgokhoz, amiket eddig nem tudtak megvásárolni. Teszik ezt annak ellenére, hogy tudják, nem egészséges.

Többször foglalkoztatott a kérdés, hol az ár-határ a vásárlásnál, hogy rohanós napokon jó lesz-e a bolti, 15Ft-os vizes zsemle, vagy inkább a zabos répás legyen 85Ft-ért, mert tudatosan figyelek arra, mit kap a szervezetem. A tegnapi nap például azt láttam, hogy egy idős néni válogatott a sérült (félig rohadt) barackok között (150Ft/kg) és alkudozott az eladóval, hogy nem kaphatná-e olcsóbban. A válasz: "Mamikám, ebből már nem tudok engedni!" lett.

Biztos, hogy az árnak kell a meghatározónak lenni abban, hogy milyen táplálékot fogyasztunk?
Egészségünkért nem fizetünk-e ki többet a közeli, távoli jövőben a gyógyszertárak pultjainál? Számolhatunk egyet?

Ön hogyan oldja meg ezt a dilemmát? Kérem írja meg e-mailben a válaszát!

Ismeretlen? Bemutatjuk!

Szeretnénk megismertetni olyan hatóanyagokkal, amik annyira nem közismertek, de mindenképpen helyük van az egészségtudatos ember étrendjében. Most a Ginkgo Bilobát mutatjuk be Önnek. Ismerős a neve? Ha nem, most segítünk!

Ginkgo Biloba

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba), röviden Ginkgo, újabb népies nevén ginkó lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Nagyon ősi növényfaj.

A páfrányfenyő levelét használják fel gyógyászati célokra. Levele tavasztól őszig szedhető.

Alkalmazzák agyi vérellátási zavar, szédülés, fülzúgás, illetve hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre. Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió kezelésére, impotencia és Alzheimer-kór ellen. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A kivonat javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) ellen is. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák.

Antioxidáns hatású gyógynövény.  Kínában a magját 5000 éve használják a gyógyításban.

A ginkgo flavonoidok hozzájárulnak a keringési rendszer normál működéséhez, a megfelelő véráramláshoz, így a sejtek oxigénnel és tápanyaggal való ellátásához.
A ginkgo biloba hozzájárulhat az időskori agyműködés megfelelő szinten tartásához.
Fontos antioxidáns tápanyag.

Felhasználás módja:

• Kivonat: A friss levelekből készült kivonat értágító hatású. 
• Tabletta: Javítja a vérkeringést.
• Tinktúra: Rossz vérkeringés esetén ajánlott.

Kattintson ide és tekintse meg a Ginkgo Bilobát!